?:abstract
|
-
"A 2001. szeptember 11-i merényletek az USA-ban, a 2004. március 11-i madridi és a 2005. július 7-i londoni merényletek, Th eo van Gogh 2004. november 2-i meggyilkolása, másrészt azok a mecsetek elleni merényletek, amelyeket például Linzben, Wolfenbüttelben vagy Usingenben követtek el, ismét a média és a közéleti viták napirendjére tûzték a vallás témáját. Ezen események kiélezett megfogalmazásban azt eredményezik, hogy az Európában élõ „törökökbõl" és „algériaiakból" „muszlimok" lesznek. Erõsebb hangsúlyt kapnak a honi és a bevándorló lakosság közötti vallási különbségek, miközben ezen összefüggésben különösen a nyugati: keresztény és a keleti: iszlám hagyomány különbségét emelik ki. A megfigyelõk azonban egy olyan változást is konstatálnak, mely a kereszténységen belül zajlik. Ebben az összefüggésben ama hatalmas érdeklõdésre és együttérzésre szoktak utalni, amely II. János Pál halálát, utódja, Joseph Ratzinger bíboros pápává választását, valamint a pápa 2005 augusztusában Kölnben megrendezett fellépését övezte. Az említett események médiavisszhangjával ellentétben állnak azon empirikus tanulmányok eredményei, amelyeket a vallásosság Európán és Németországon belüli alakulásáról készítettek. E tanulmányok egybehangzóan val-lási szekularizáció látleletét állítják fel, melynek folyamán a vallási elképzelések elveszítik az emberek életében korábban betöltött formáló erejüket. Jelen cikk e látleletek némelyikére fog utalni, ugyanakkor pedig felteszi a kérdést, vajon van-nak-e jelei a vallásos érzület újraébredésének."
(xsd:string)
|